Szent Jobb

Első királyunkat, Szent Istvánt, 1038-ban bekövekezett halála után – végakaratának megfelelően – a fehérvári bazilikában helyezik végső nyugalomra.

Szent királyunk testét kőből faragott szarkofágba fektették. E szarkofágot 1083. augusztus 20-án, István szentté avatási eljárása során – több napos imádkozással és csodás gyógyulásokkal övezve – felnyitották.
Elképzelhető az összegyűlt tömeg döbbenete: a sírban fekvő király jobb karja hiányzott! Azonnal nyomozás kezdődött, mely kiderítette, hogy a kart 1061-ben választották el a testtől, amikor a testet – féltve a belháborúk viharától – a szarkofágból másik sírba helyezték.
A jobb kart pedig egy Mercurius nevű szerzetes egyszerűen ellopta, és Bihar megyében, családjánál elrejtette. A megtalált Szent Jobbot visszahozták Fehérvárra, Biharban pedig egy monostort építettek, melynek emlékét a Szentjobb nevű falu ma is őrzi Romániában. E gyönyörű történetet Hartvik győri püspök 1116-ban keletkezett legendagyűjteménye írja le.

A Szent Jobb körmenet története Mária Terézia hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után Raguzából visszaszerezte a Szent Jobbot, melyet nagy pompával Budára szállították. Itt az Ereklyét az Angolkisasszonyok gondjaira bízta a királynő, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Az 1800-as évek elejétől a budavári palota Zsigmond-kápolnájában az udvari vár plébános gondjaira volt bízva, ahol 1944-ig volt látható.
A XIX. századtól első királyunkhoz kötődő kultusz fontos eleme volt a Szent Jobb körmeneten való bemutatása. Ehhez egy pompás, aranyozott ezüst ereklyetartó készült 1862-ben, mely gótikus kápolnát formáz, benne üveghengerben a csodatévő királyi kézzel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szívünk Hungarikumai / Balogh Zsolt, Kerékgyártó Éva, Tárnoki Judit, Técsi Zoltán

 

Be Sociable, Share!

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *