Református Nagytemplom Debrecen

A “Szabadság őrvárosának” egyik jelképe a Református Nagytemplom, melyet szép időben állítólag még a Hortobágyon is lehet látni. Lelkésze a mindenkori Tiszántúli püspök, ahol az ország második legnagyobb mechanikus orgonája is található…

RNT 10

A debreceni Református Nagytemplomban jártunk és Oláh István lelkipásztorral beszélgettünk,
majd bemutatta az “ő” templomát…

 

“Áldást – békességet” –vel köszönt a lelkipásztor (Csak hogy tudd: Ezzel a két legfontosabban kívánjuk egymásnak, a legtöbbet és legjobbat, amit csak kívánhatunk: Isten életünkben való állandó jelenlétét – ez az áldás; és Tőle való békességet, amely nem csak a bajok elkerülését, hanem sokkal inkább valami mély és komoly biztonságot jelent, azt, hogy kívánjuk, hogy a másik élete legyen egészen a szerető Isten kezében. De ha valaki szívből a napszaknak megfelelően köszön, az is tökéletesen megfelelő! Senki sem fogja megróni érte!)…

A Kossuth Lajos székével kezdtünk… ami ugye a Nagytemplomban van, még néhány más személyes holmival… (mennyi mindent tudna az a szék mesélni, ha tudna… pl: E helyen történelmünk sok jeles eseménye zajlott: 1849-ben a Habsburg-ház trónfosztását (április 14.) Kossuth itt olvasta fel, 1945-ben pedig itt ült össze az Ideiglenes Nemzetgyűlés).

RNT 1

RNT 2

Megtalálható még Kossuth eredeti naplója is itt a Debrecen-i Református Nagytemplomban.

Majd rátértünk magára a templomra:

Eredetileg itt az András templom állt, ami 1500-as években épült. Ami egy egyhajós templom volt egy toronnyal. Majd építettek egy különálló tornyot is amit most egy üveg-kúp jelképez.

RNT 11

Érdekessége ennek a toronynak, hogy ebben volt a híres Rákóczi harang, amit II. Rákóczi György Erdély-i fejedelem adományozott az egyházkösségnek. A harangot zsákmányolt ágyúkból öntötték, 6 tonnás volt.

RNT 3

„Ezért tehát nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené” Róma 9,16

„Non est currentis, neque volentis, sed miserentis Dei.”

Ez az Ige található a Rákóczi-harang oldalára írva – természetesen latinul. Ezt hirdeti mindannyiszor megszólal, hogy emlékeztessen elköltözöttekre, évfordulókra, de mindig a könyörülő Istenre.

RNT 9

1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc alatt a császári csapatok súlyosan megrongálták a templomot. 1802. június 11-én a város tűzvészeinek egyik legnagyobbika, mely a város egyharmadát elhamvasztotta, elérte a templomot is. A harang a tartóállványokon lesüllyedt a torony aljára. A hőségtől áttüzesedett harangot menteni akarták és vízzel locsolták, amitől megrepedt.

A “nyakas kálvinisták” azonban nem lehettek meg egy református templom nélkül, így Péchy Mihály tervei alapján kezdtek el építeni egy új templomot, a leégett András templom alapjaira építették, melyben már 1819-ben megtartották az első istentiszteletet, végleg befejezve azonban csak 1827-ben lett.

A templom klasszicista stílusban épült, a tervek viszont pénzhiány miatt csak részben valósult meg (Péchy Mihály eredetileg két kupolát is álmodott a két torony közé), azonban méreteinek köszönhetően így is uralja a cívis város főterét (főhajójának hossza 55m, szélessége pedig 15m).

Az újra öntött Rákóczi harang megtalálható a nyugati toronyban. A másik toronyban lévő harang az kisebb, 1854-ben öntött harang, kb 15 mázsás, és ezzel szoktak délben harangozni. A Rákóczi harangot csak emlékharangnak, meg a vasárnapi 10 órakor kezdődő istentiszteletkor használják.

Vizsolyi bibliaA magyar reformátusok életének legfontosabb meghatározója maga a Szentírás, Isten első igéje.  (Hitvallási iratnak, és a reformátori tanítás foglalatának tekintik a II. Helvét Hitvallást és a Heidelbergi Kátét ). Az eredeti Károlyi bibliának (avagy vizsolyi biblia volt az első teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia) a másolata is megtalálható a templomban. (A vizsolyi templomból 2002. február 10-én ellopták az eredeti példányt és csak egy évvel később, 2003 szeptemberében Komáromban, egy elhanyagolt épületben egy tartály alatt, fóliába csomagolva találták meg.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RNT 4

A berendezést Kiss Sámuel kollégiumi rajztanár tervezte, az úrasztalt Dohányosi József debreczeni asztalos adományozta a templomnak. A padok – helybeli mesterek munkái – 3000 embernek kínálnak ülőhelyet. Az orgonát Jakob Deutsmann bécsi mester építette 1838-ban. A II. Világháború idején gyújtóbomba találat érte az épületet, melynek központi része és a nyugati torony tetőzete is leégett. Az idők során többször is felújították, s 1980-ban modern orgonát szereltek be, mellyel két hangversenyorgonája lett.

RNT 5

Megmásztuk  a 300 éves falépcsőket is…amin felmehetünk a toronyba…

RNT 6

A killátás az csúcs a templom tornyából: Valahol ott laknak a szüleim is…  :biggrin:

RNT 8

photo-2

Ma a templomban minden hétköznap reggel áhítat, vasárnapokon és ünnepnapokon három istentisztelet van. Emellett otthont ad számos nemzetközi egyházi rendezvénynek, s az egyházkerület ünnepélyes alkalmainak. Orgonakoncerteket, hangversenyeket tartanak benne, s a 120 személyes imaterme feletti nagytemplomi galériában kiállításokat rendeznek.

 

 

 

 

 

Be Sociable, Share!

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *