September 2, 2014

Nemzeti Dal / The Hungarian National Poem

NEMZETI DAL

Talpra magyar, hí a haza !
Itt az idõ, most vagy soha !
Rabok legyünk, vagy szabadok ?
Ez a kérdés, válasszatok !
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk !

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak õsapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk !

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk !

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk !
Ide veled, régi kardunk !
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk !

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot !
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk !

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

(Pest, 1848. március 13.)

RISE UP MAGYAR

Rise up, Magyar, the country calls!
It’s ‘now or never’ what fate befalls…
Shall we live as slaves or free men?
That’s the question – choose your `Amen’!
God of Hungarians,
we swear unto Thee,
We swear unto Thee – that slaves we shall
no longer be!

For up till now we lived like slaves,
Damned lie our forefathers in their graves -
They who lived and died in freedom
Cannot rest in dusts of thraldom.
God of Hungarians,
we swear unto Thee,
We swear unto Thee – that slaves we shall
no longer be!

A coward and a lowly bastard
Is he, who dares not raise the standard -
He, whose wretched life is dearer
Than the country’s sacred honor.
God of Hungarians
we swear unto Thee,
We swear unto Thee – that slaves we shall
no longer be!

Sabers outshine chains and fetters,
It’s the sword that one’s arm betters.
Yet we wear grim chains and shackles.
Swords, slash through the damned manacles!
God of Hungarians,
we swear unto Thee,
We swear unto Thee – that slaves we shall
no longer be!

Magyars’ name will tell the story
Worthy of our erstwhile glory:
We must scrub off – fiercely cleansing
Centuries of shame condensing.
God of Hungarians
we swear unto Thee,
We swear unto Thee that slaves we shall
no longer be!

Where our grave-mounds bulge in grey earth
Grandsons kneel and say their prayers,
While in blessing words they mention
All our sainted names’ ascension.
God of Hungarians,
we swear unto Thee,
We swear unto Thee – that slaves we shall
no longer be!

(Translated: Adam Makkai)

Be Sociable, Share!

    Speak Your Mind

    *