MEXIKÓVÁROS, MEXIKÓ 1968

“Tegnap, szombaton ünnepélyes külsőségek közt Mexicó városában fellobant az olimpiai láng. Felemelő érzés, nagyszerű látvány.
Hosszú az út, melyet meg kellett tennie az olimpiai lángnak, évezredek teltek el az első Görögország-i játékok óta.

Az ókori olimpiák szép hagyománya, az olimpiai láng fellobbant tehát a XIX. nyári olimpiai játékok színhelyén, felkúszott a főárbocra az öt kontinenst jelképező, egymásba fonódó kék, sárga, fekete, zöld és piros karikát mutató lobogó, hirdetve; megkezdődtek és folynak az olimpiai játékok.

Eddig 14 olimpián 1518 magyar sportoló vett részt, közülük nyolcvanöten győzelmet arattak, megszerzték az olimpiai babérkoszorút. Mexicóban is népes magyar csoport vesz részt a világ népeinek békés sportvetélkedőjén, részvételével is hitet téve a béke nemes gondolata melett.”
(Hajdú- Bihari Napló, 1968 Október 13)

 

 

 

 

Képes Sport 15.évf. 44. 1968.10.29

A Mexikóban elért magyar sikerek bizonyítják, hogy a fejlődéssel lépést lehet tartani, csak szorgalmasan kell ezen munkálkodni. S az olimpiász elkövetkező négy esztendejének hétköznapi munkájához biztos, nagyszerű segítő lesz a gyönyörű mexikói diadal.

 

 

 

 

–       Az első fordulóban Varga alig 3 perc alatt kétvállra fektette a portugál Grilót. A másodikban az Európai-bajnok Kocsergin, a 3. fordulóban Moschidisz ellen győzött pontozással. A 4. mérkőzésen a nagy rivális , Sakurama ellen ismét pontozásos győzelmet szerzett. A döntő mérkőzéseken, előbb Kocsergin és Moscihdisz akció nélkül döntetlent ért el. Így Vargának Baciu ellen már a döntetlen is elegendő volt az aranyérem megszerzéséhez. Légsúly Bajnok birkózásban: Varga János. Nehézsúlyban Kozma István a bajnok.

–       A kenu egyesben az esélytelennek tartott kanadai Hook rajtolt legjobban, pillanatok alatt egy teljes hajóhosszal megelőzte ellenfeleit. És ki rajtolt a legrosszabbul? Tatai (Tibor). Már-már attól félt a magyar tábor, hogy dobogóra sem kerül, de fokozatosan felnyomult, a táv felénél utolérte az élen együtthaladó többieket, s máris kivált az üldöző bolyból. Szédületes tempót diktált. Csak a román Patzaichin bírta átvenni egy darabig ezt az iramot, akkor visszaesett, és Lewe igyekezett Tatai nyomába eredni. Tatai fergeteges hajrájának ő sem tudott ellenállni, 200 méterre a cél előtt győztesként haladt előre, az utolsó 50 méteren pedig “állva hagyta” az egész üldöző mezőnyt.

–       A kajak egyesben Hesz (Mihály) az előfutamban is, a középfutamban is csak arra ügyelt, hogy ki ne essen. Arany érem, 4:02,63

–       Mexikóvárosban a Magdalena Mixhuca csodálatos csarnokában a küzdőtéren 16 pást kapott helyet, köztük a középső, az emelt díszpást. Egy nappal a párbajtőrversenyek előtt Kulcsár (Győző) panaszkodott,fájt a bal hónalja. Megdöbbenés: furunkulus! Nem volt mit tenni, Kamuti Jenő sebész, alighogy letette a tőrt, a kést kellett elővennie. Felnyitotta a kelést, kitisztította, leragasztotta. És ha még nem is teljesen gyógyultan, de mindenestre megnyugodva kezdhette el a másnap a küzdelmeket Kulcsár Győző. Kulcsár eredményes pályafutását (4 olimpián vett részt) még két olimpiai egyéni bronzérem is fémjelzi. Pábajtőr-csapat megvédte Mexikóban is a tokiói elsőségüket.

–       Amikor egy hónappal a mexikói kapunyitás előtt megjelent a pillanatnyi (1968 nyári) világranglista, a női gerelyhajításban Németh Angéla, 60,20m-es eredménye foglalta el az első helyet. Olimpiai esély! Részt vett a próbaszer “ismerkedési napon”. Második lett 56,12méterrel. Első dobása Németh Angélának: 57,55m. A második dobása, gerelye remekül szállt, óriási erőt adott a lapos ívű dobása, s íme, az eleinte túl alacsonynak hitt röppálya úgy meghosszabbodott, hogy elámult a stadion népe: 60:36m!

–       A futás döntött. Odáig cikázva változott a kép: hol döbbenetes balszerencse és reménytelenség, hol siker és egyre növekvő bizakodás. Lovaglás? Nem sikerült. Vívás? Egyénileg Török Ferenc lett az első. Lövészetben a svéd bajnok tovább növelte előnyét Baczó Andrásal szemben, és az összesítésben felzárkózott másodiknak a vezetést átvevő Móna István mögé. Úszás. Balczó a második helyre nyomult fel. Terepfutás.Most már világos volt: hiába szerezték meg a vezetést a svéek 4 ponttal csapatban, a nagy ellenfél a szovjet hármas és az egyéniben Ferm. Lednyev csak 16mp-cel jobb időt tudott elérni, mint a futásban nem túl erős Móna István. A magyarok már ujjongtak, tudták, nem veszthető el a csapatelsőség!  Olimpiai bajnok: Magyarország (Balczó András 4953 pont, Móna István 4714, Török Ferenc 4551). Egyéni Olimpiai bajnok: Balczó András (5412 pont)

–       Egy ember harcol a kórházi ágyon a halállal, tudja, milyen veszély fenyegeti. De mégsem hagyja el az akaratereje, az az energia fűti, amellyel néhány hete még kalapácsot forgatta. Az elsőgyomorműtét után még nem szűnt meg az életveszély, de ekkor sem kételkedett abban, hogy talpra áll! Több mint 200 nap a kórházban, 17 elveszített kiló, Zsivótzky Gyulát nagyon megviselte. Amikor megtette első lépéseit, aggodalom kerítette hatalmába: megmenekült a haláos betegségtől, de alig maradt ereje, vajon vissza tudja-e szerezni azokat a fizikai adottságokat, amelyek a világ egyik legjobb kalapácsvetőjévé tették? A súlyos operációk után, alig hathónapos felkészüléssel Tokióban az olimpián második lett. Az elkeseredés, a kezéből kicsúszott arany, még elszántabbá tette, még magasabbra emelte a mércét. És 1965 őszén Debrecenben fantasztikus, akkor még szinte hihetetlennek tűnő világrekordot állított fel 73,74 méterrel. És elkövetkezett a nagy verseny. Zsivótzky vezetett először, azután a szovjet Klim került az élre. Azt hitte, ez elég és pszichikailag elgyengült. De nem így Zsivózky, aki csodás ellentámadást indított, 73,36 méterre javított, és végre az eddigi olimpiai örök második mostani harmadik kísérletére “célba érkezett”.

–       1968-ban Tokió labdarúgó aranyérmesei már mind a nagyválogatott erősségeivé váltak – vagy visszavonultak. Magyarország – Bulgária 4:1 (2:1). Az első félóra izgalmas, nagy küzdelmet hozott, a bolgárok vezettek, s csak a félidő utolsó öt percében sikerült fordítani Menzel Iván és Dunai Antal góljaival. A váratlan fordulat megzavarta a bolgárokat, Veszelinov és Ivkov szándékosan belerúgott magyar ellenfelébe, s mikor mindkettőjüket kiállította De Lei Diego mexikói bíró, Mihajlov a játékvezető fejéhez vágta a labdát. Így azután a II. félidőre nyolc emberre fogyatkozott az ellenfél létszáma. A játékosok közül talán a legboldogabb Novák Dezső volt, aki harmadik olimpiáján vett részt, és a római bronz mellé második aranyérmét szerezte meg.

(Lukács György / Szepesi László: A magyar olimpiai aranyérmek története (1896-1992)

 

Be Sociable, Share!

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *