Magyar papírpénz története

Nemcsak a hazai, hanem az európai papírpénzek története is viszonylag rövid időre nyúlik vissza (kivéve Kínát, ahol már az 1200 esztendővel ezelőtt is használták).

Az első magyar papírpénzt Fráter György nevéhez fűződik, aki „aranyra és ezüstre beváltható kötelezvényeket hozott forgalomba papírpénz jelleggel”. Kötelezően elfogadni a papírpénzt a birodalom területén csak II. József uralkodásától kellett (őáltala kibocsátott 1784 november. 1-i keltezésű bankócédulák elfogadását a magyar közpénztárakban kötelezővé tette. 20 millió Forint értékben kerültek forgalomba. A kötelező közforgalmú bankócédulákra vonatkozó rendeletét halála előtt visszavonta), azonban már jóval őelőtte is (Mária Terézia uralkodása idején) jelen volt országa területén a papírpénz.

Az első, az egész országra kiterjedő és magyar nyelvű papírbankó kiadása Kossuth Lajos nevéhez fűződik, aki 1848. Június 17-én az 1841-ben alapított Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot bízta meg azzal, hogy bankókat bocsássanak ki. A piros betűs napra, míg megszületett a szabadságharc első papírpénze, 1848 Augusztusáig kellett várni, amelyet természetesen Ausztria területén, illetve egyéb címletű állmjegyek és pénzjegyek váltak a hazai pénzforgalom részévé.

Kossuth Lajos 10 forint

A szabadságharc leverését követően a császári kormányzat nem ismerte el hivatalos értékmérőnek a „Kossuth-bankókat”, így használatukat betiltotta. Ennek ellenére Kossuth bízott egy újabb forradalom kitörésében, ezért New Yorkban kölcsönjegyeket (ún. Kossuth-dollár), Philadelphiában pedig 1, 2 és 5 forint címletű bankjegyeket nyomtatott.

hungarian fund : Kossuth

1867-től kezdődően változások következtek be a hazai bankjegykiadásban.

„… az Osztrák – Magyar Bank 1880-ban 10, 100 és 1000 forintos címletekben bankjegyeket bocsátott ki…”, melynek az egyik oldalán már Magyar felírat volt. 1900-tól jelentek meg a 10 és 20 koronás bankjegyek, melyeket később még nagyobb címletek is követtek.

20 Korona 1913

A háború idején az összeomlás szélére jutott Monarchia, 1918-ban 25 és 200 koronás bankjegyeket hoztak forgalomba, üres hátoldalúk miatt fehérpénznek nevezték őket.
Az Osztrák – Magyar illetve jogelődjeinek 150 éves története ezzel bezárult. Az önálló magyar papír-pénzkibocsátás először ideiglenes 1848, 1849-ben majd 1918-tól véglegesen tért nyert hazánkban.

1927-től kezdve a pengő lett az új fizetőeszköz, mely nemzetközi összehasonlításban is igényes kivitelű volt, s amelyeknek “… a gépesítés előrehaladtával mind nehezebbé vált hamisításuk, sőt a modern fényképészeti eljárásokkal sem produkálható példányok születtek”.

tizmillio pengo

Negatív rekordként – sajnos – hazánkhoz köthető a legnagyobb mértékű infláció, ami a világon valaha létezett. A II. Világháborút követő néhány hónapban a pengő olyan gyorsan vesztett az értékéből, hogy kikerült a pénzjegynyomdából az egymilliárd B.-pengő (B.= billió) bankjegy is, azonban ez már nem került forgalomba, mivel 1946 Augusztus 1-én a pengő helyére a 90004946. MESZ. Rendelet alapján a forint pénzrendszer lépett. A forint- pengő átszámítási kulcsot a következőkben határozták meg: 1 forint= 4×1029 pengő. 1946-ban 47,4 quadrillió pengő volt forgalomba ami forintban kifejezve 0,01 fillérrel volt egyenlő.

A forint bankjegyek 1946-ban 10 Ft-os és 100 Ft-os, 1947-ben 20 Ft-os, 1953-ban 50 Ft-os, 1970-ben 500 Ft-os, 1983-ban 1000 Ft-os, 1991-ben 5000 Ft-os címletekben kerültek ki a bankjegynyomdából, melyeket végül a 10000 és a 20000 Ft-osok követtek.

20 Forint

Érdekességként megjegyezhető, hogy kezdetben bankjegyeinken művészeink portréja is megtalálható volt, azonban őket az új típusú banjegyeken már államférfiaink váltották fel (1949-ig a Kossuth-címer, 1957-ig a “Rákosi-címer”, utána 1990-ig a “Kádár-címer” volt bankjegyeinken).

20 000 Forint

Itt elolvashatod a Magyar Fémpénzek történetét…

Be Sociable, Share!

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *