Magyar Fémpénzek Története

Az első hazai veretű fémpénz SZENT ISTVÁN királyunkhoz köthető, aki pénzét bajor mintára készítette (regensburgi dénár).

Szent István fémpénze

II. András fémpénze

I. ANDRÁS pénzein jelentek meg először az ún. Sziglák (“pénzveréssel kapcsolatos ellenőrzőjegyek” (1)) SALAMONTÓL kezdve pedig az uralkodók arcképei, amely II. ANDRÁS pénzein már szinte portréminőségű volt.

 

 

 

KÁROLY RÓBERT gazdaságpolitikájának egyik sarkalatos pontja a pénzügyi reform bevezetése volt (1323. Január 1), melynek főbb intézkedései a következőek voltak:

–       monopolizálta a pénzverést (tíz pénzverő kamarára osztotta, tíz pénzverő kamarára osztotta)

–       érdekeltté tette a földbirtokosokat a nemesérclelőhelyek feltárásában

–       1325-től aranyforintot (firenzei mintára, melynek súlya 3,52 gramm volt)

–       1329-től pedig ezüst garasokat veretett

–       A verdejel első tagja jelölte a verde helyét. (Buda:B., Nagybánya:N., Körmöcbánya:K., Nagyszeben:H., stb.) A második betűvel a verésért felelős személyt lehetett azonosítani. (Bernárdi Ferenc országos kamaragróf jele pl: a zászlós “B” volt. Korona, liliom, csillag szintén szerepelnek jelzésként.)

Károly Róbert fémpénze

Fia, NAGY LAJOS, pénzei hátlapjára Szent Lászlót verette, mely ezután évszázadokig díszítette aranypénzeink hátlapját.

ZSIGMOND alatt jelent meg a fitying (kvarting vagy vierling), amely kis értékű pénzt jelölt.

MÁTYÁS KIRÁLY dénárokat (ezüst) és garast is veretett egyaránt, melyeken a Madonna volt látható (ez a motívum 1939-ig megmaradt a Magyar pénzeken).

Mátyás király fémpénze

A mohácsi vész és az ország három részre szakadását követően a Habsburgok és Erdély fejedelmei is külön pénzt verettek, sőt hódoltsági területen a törökök is a saját pénzüket használták (bár ez kevésbé volt jelentős, amit a megtalált török fizetőeszközök kis száma is mutat).

1553 – ban megkezdődött a tallérverés. Behtlen Gábor Körmöcbányán verette pénzeit 1620 – 22 között. Majd véglegesen a császári udvari kamara hatáskörébe került. A XVII. század végétől itt verték a legtöbb, magyarországi forgalomra szánt osztrák típusú érmét (B verdejellel), a magyar mintájú érmék mellett.

A pénzkészítés állandó velejárója a kísérlet a pénzek hamisítására. A fémpénzt a középkorban általában három módon hamisították: – a verdei munkások hiteles szerszámokkal, de gyengébb minőségű anyagból – a birtokos urak (rendszerint politikailag zavaros helyzetben) hamis verőtővel és ugyancsak gyengébb minőségben – falusi úgynevezett paraszt hamisítványok készítője rend szerint egyszerű kovács vagy más iparos aki maga állította elő a pénzanyagot, legtöbbször ólom és ón felhasználásával. A pénzhamisítók büntetése igen súlyos volt: hűtlenségért(királyi jogok kisajátítása) halál, egyben a nem megfelelő értékű pénz forgalomba hozataláért birtok és vagyonelkobzás.

Rákóczi Ferenc Polturás fémpénzeA 18. században  II. RÁKÓCZI FERENC bocsátott ki nagyobb mennyiségű fémpénzt, amit szinte az ország egész területén elfogadtak. Pénzei a féltallér (ezüstforint), a dukát (aranypénz) és a polturás (a poltura lengyel eredetű szó, váltópénzt jelent) voltak. Kezdetben még polturásai is ezüstből készültek, azonban ezeket később már rézből verték, mivel az egyre jobban elhúzódó szabadságharc mind több fegyvert igényelt, amit nagyrészt külföldről tudtak cask beszerezni aranyért és ezüstért. Polturásain a “Pro Libertate” (a szabadságért) felirat szerepelt, ami után pénzeit “libertárs”-nak is hívták.

 

 

 

A rákóczi szabadságharcot követő időszakban a hazai verésű (Körmöcbánya, Nagybánya, Pozsony, Kassa) és az osztrák verésű császári pénzek voltak forgalomban hazánkban (dukát, tallér /ezüst, dénár, krajcár stb.)

1848-49-ben a szabadságharc ideje alatt (először történelmünk folyamán) pénzeinkre magyar felirat került (fém- és papírpénzeinkre egyaránt).

A kiegyezés évétől (1867) kezdve pénzeinken ismét magyar felirat volt olvasható.

1892. Augusztus 2-án a korona (1 korona = 100 fillér), majd 1927. Január 1-től a pengő (1 pengő = 100 fillér) lett a hivatalos fizetőeszköz.

Korona fémpénz

A II. Világháborút követően az elszabadult méretű infláció miatt, 1946. Augusztus 1-én a pengőt a forint váltotta fel (megjelenésekor 0,0757575 g aranynak felelt meg), mely mind a mai napig a Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszköze.

200 FT

Itt elolvashatod a Magyar Papírpénzek történetét…

 

Be Sociable, Share!

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *