LONDON, ANGLIA 1948

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az 1940. évre Tokióra ruházta az olimpiai jogot, de a Japán, majd az az utána megbízott Finn főváros a háború miatt nem hívhatta falai közé a földkeregség fiatalságait.

Végre 1948-ban London 12 évi kényszerű szünet után tárt karokkal várhatta a világ minden részéből az olimpiásokat.

Magyarország 10 győzelme a közben kiállt rengeteg háborús szenvedés után világszerte feltűnést keltett.

 

 

 

 

–       Az atlétikában egyszerre két olimpiai bajnokság is szaporította olimpiai babéraink számát.Németh Imre szemre is szép stílusával valósággal elkápráztatta az olimpiai százezernyi nézőjét, Gyarmati Olga pedig a távolugrásban örökítette meg nevét az olimpiai nagykönyvben.
–       Elek Ilona 12 évi szünet után megint maga mögé szorította 38 ellenfelét. A szorgalomnak, kitartásnak gyönyörű példáját szolgáltatta.
–       A kardvívásban most Gerevich Aladáron volt a sor. Páratlan pengevezetése, csodálatos gyorsasága juttatta a nagy olimpiai kardozók örökébe. Megvédtük immár hagyományossá vált csapatbajnokságunkat is.
–       Nagy ünneplésben volt része Takács Károly főhadnagynak is. Már a 30-as évek végén legkitűnőbb céllövőink közé tartozott és akkoriban gyakorlat közben történt robbanás áldozatául esett jobb karja. Csodálatos akaraterejével most bal kézbe vette a pisztolyt és alig 10 évre rá a gyorspisztolylövésben a legnagyobb dicsőség az olimpiai koszrú kárpótolta szenvedéseiért.
–       Bóbis Gyula a szabadfogású birkózás nehéz súlycsoportjában 20 esztendő szorgalmas munkájára tette fel a koszorút.
–       Az angyalföldi fiatalság büszkesége, Papp László a középsúlyú ökölvívásban csillogtatta páratlan tudását, de ezúttal a harmatsúlyú Csik Tibor személyében is magyar bajnokot avattak az olimpiai rendezők.
–       Pataki Ferenc a művészi tornában, a talajgyakorlatban érdemesítette magát az első helyre. (Dr. Mező Ferenc – Az újkori olimpia)

Be Sociable, Share!

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *