Karácsony

Mivel készülsz a Karácsonyra?

Lesz-e Karácsonyfád? Milyen? Nagy? Kicsi? Ezüstfenyő? Vagy csak egy ág lesz? Milyen díszeket fogsz rárakni? Te csinálod? Vetted? Színekben milyen lesz? És még megannyi kérdést feltehetnék, hogy adjatok tanácsot, hogy nekünk milyen legyen, de azt tudjátok-e, hogy nem mindegy, hogy mit rakunk a fára?

Mert hát ugye kiderült, hogy minden dísznek és még maga a fának is jelentősége van. A legtöbb karácsonyi szimbólum az ókorból ered, és jó néhány közülük valami egészen mást jelképezett, mint amit ma tudunk róla. Mire használjuk a csillagszórót, miért díszítjük almával a fát, és hogy miért piros a mikulásvirág? Feledésbe merült jelentések a démonűzéstől kezdve, a részegségtől óvó borostyánkoszorúig.

Leírom, hogy Ti is tudjátok…

FenyőfaFenyőfa

Örök élet, áldozatkészség: A zöld szín és az, hogy örökzöld fáról van szó, az új élet, sőt az örök élet reményét szimbolizálja. A fiatal fa kivágása, az ifjú élet feláldozását jelképezte, ami Jézus önfeláldozására utal. A fa ilyenfajta feláldozásának kezdetei a középkorig vezethetőek vissza. A karácsonyfa állítása Magyarországon a reformkor idején honosodott meg az arisztokrácia körében.

 

 

 

 

Karácsonyfa

Életfa, világfa, a tudás fája:
Bibliai eredetű magyarázat szerint a fa Jézus családfáját is jelképezi. Mivel karácsony szenteste Ádám–Éva, az első emberpár neve napja, lehet összefüggés a bibliai tudás fájával is.

 

 

 

mikulasvirag

Mikulás virág 

Észak Amerikából került Európába, s vörös leveleinek köszönheti óriási sikerét.Piros színű ami a termékenység, az élet és halál, továbbá a bűn színe.

 

 

 

 

 

 

koszorúAz adventi koszorú 

Az örökkévalóságot, színei a termést, az életet és a fényt jelképezik. A koszorút uraló négyes szám a karácsonyt megelőző négy hetet jelzi. Vasárnaponként eggyel több gyertyát kell meggyújtani, és mire elérkezik karácsony este, addigra az egész fenyőfa is fénybe borul. A koszorú fenyőágból készül, amelynek zöld színe az eljövendő reményt szimbolizálja. Az adventi dísz azért koszorú, mert a kerekség az örökkévalóság szimbóluma. Az egyik színmagyarázat szerint a gyertyák színe – a meggyújtás sorrendjében – kék, piros, fehér és lila. A gyertyák egy-egy vasárnaponként érkező angyalt szimbolizálnak. A karácsony előtti negyedik vasárnap érkezik egy kék köpenybe öltözött angyal, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A következő vasárnap piros palástú angyala már a tiszta szeretetet sugárzó embereket keresi. A harmadik vasárnap fehér angyal jön, kezében fénysugarat tartva, és megérinti a sugárral azt, akinek tiszta szeretet lakik a szívében. A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és a béke dalát énekli. E daltól a földben szunnyadó valamennyi mag felébred, így újul meg tavasszal is az élet.

 

Krisztustövis

A magyal a természet örök megújulását és a reményt jelképezi. Alapvetően az angolszász karácsony egyik legjellemzőbb motívuma, de ma már nálunk is igen népszerű, az asztaldíszek, koszorúk állandó szereplője. Az ókori rómaiak is különleges jelentőséget tulajdonítottak a növénynek, valószínűleg Silvanus, az erdő istenének szent fája volt. A téli napfordulót ünneplő Szaturnáliák idején magyalcsokrokat ajándékoztak egymásnak a rómaiak, és az ebből az alkalomból megválasztott ‘király’ jogara is magyalból készült. (A magyal egyébként a szerelmi varázslatoknak is fontos kelléke volt: aki meg akarta tudni, hogy ki lesz a férje a közeli jövőben, annak kilenc magyallevelet kellett a hálóingére varrni, és egy kölcsönkért jegygyűrűvel kellett álomba merülni.)

 

 

 

Borostyán

A borostyán vagy repkény a legmostohább körülmények között is bírja a gyűrődést, ezért számos kultúra az örök élettel és a természet megújulásának reményével hozta összefüggésbe. A keltáknál ezzel szemben a halált jelképezte, míg máshol a szerencse, a hűség, vagy éppen a mámor szimbóluma.

 

 

 

 

 

A díszek és jelentésük

A fa feldíszítése a 16. században vált divatossá. Ekkor még diót, almát, fából és textilből készül díszeget aggattak az ágakra. A fa tetején eredetileg a csúcsdísz helyett egy csillag állt, mely Jézus szimbólumának is tekinthető, s a betlehemi csillagot jelképezte, mely elvezette a 3 királyt a jászolig.

Színek
Arany: a Nap mint férfi princípium, továbbá a gazdagság színe.
Ezüst: a Hold mint női princípium, továbbá az odaadó, tápláló anya színe.
Piros: a termékenység, az élet és halál, továbbá a bűn színe.
Fehér: a tisztaság, az ártatlanság színe.
Zöld: a remény, az élet színe.

 

Csillag CsucsdiszCsúcsdísz

a Megváltó, aki reményt hozott az embereknek: Gyakran csillag formájú. Ez az a csillag, ami hírül hozta a keleti bölcseknek, hogy hol fog megszületni a Megváltó.

Csillag

a jó hír hozója: A lángos csillag mutatta az utat Jézus születésének helyéig. Valószínűleg az asztrológusok előre kiszámolták, hogy pontosan mikor és hol fog megszületni a Megváltó. Az se kizárt, hogy üstökös, hulló csillag is megjelent az égen.

 

 

 

 

Alma

Az alma a család jelképe. Az alma összetett szimbólum: csaknem tökéletes gömb alakja miatt a teljességet, ötágú csillag alakzatú magháza miatt a tudást és a testbe zárt szellemet jelképezi. A karácsonyfát díszítő almák a Tudás fájának gyümölcsére emlékeztetnek, ezenkívül a szépséget és az egészséget jelentik.
Magyarországon számos mágikus hagyomány kapcsolódott a karácsonyi almához: az egyik legfontosabb talán az volt, hogy a családfő annyi felé vágott egy almát, ahány családtag volt, és ezt közösen fogyasztották el azért, hogy a család összetartson, aki pedig messzire került a családtól, az hazataláljon. Ma már az almát felváltották az üveg díszek.

 

 

 

Dió

bölcsesség: A bölcsesség és a szerénység, a szeretet és a szolgálatkészség összefonódik karácsony misztériumával, amit a keleti bölcsek és a Háromkirályok testesítenek meg.

 

 

 

 

 

Démonűzés harangokkal

A harangok és a csengők ugyanis szintén a pogány hitvilág fontos szimbólumainak emlékét őrzik. A néphit szerint hangjuk elűzi a rossz szellemeket, a gyertyával és a csillagszóróval együtt pedig tisztító hatásuk van. A legenda úgy tartja, hogy a harangok azért is fontosak, mert a jó hírt a harangszó viszi, a hang rezgése pedig pozitív energiával tölti fel a környezetünket.

 

 

 

 

 

Gyertya

a Logosznak, a Világ Fényének szimbóluma: A keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A gyertya megsemmisül, miközben fényt ad, ahogy a Megváltónak is meg kellett halnia. A viasz, a kanóc és a láng a Szentháromság szimbóluma. A hármasság más formában is megjelenik, mint test-lélek-szellem. A a gyertyát váltotta fel az izzósor.

 

 

 

 

 

Gömb

a teljesség:
A bolygók, égitestek és a csillagok, amik az égbolton az univerzum végtelenségét, törvényeit és a mi életünk apróságát jelképezik. Ezek a gömbök törékenyek, mint a boldogság, ha külső dolgokban keressük.

 

 

 

 

Angyalhaj

a misztikum, a megfoghatatlan: Az angyalhaj finomsága és fátyolszerű átlátszósága azt a misztikus hangulatot erősíti, ami karácsony misztériumát körbelengi. Azt jelképezi, hogy nem láthatunk, nem érthetünk meg mindent. Ehhez alázat és hit szükségeltetik. De a fára tekeredő díszek (girland, lánc, angyalhaj) mások szerint a paradicsomi fára tekeredő kígyót eleveníti fel.

 

 

 

 

 

Csillagszóró

a betlehemi csillag kicsinyített utánzata: Az a fényes csillag, ami megmutatta a Megváltó születési helyét, olyan szimbólum, ami a reményt és a jó hírt testesíti meg. A csillagszóró által kilövellt csillagok ezt a reményt és derűt elevenítik fel.

 

 

 

 

 

snow-angels

Angyalkák

advent 4 angyala:
1. angyal kék köpenybe van öltözve. Ő az Igazság angyala.
2. angyal pirosba öltözik. Ő a Mértékletesség angyala.
3. angyal fehéren ragyog. Ő a Bátorság angyala.
4. angyal lila fényben úszik. Ő a Bölcsesség angyala.
Az angyalok olyan finom rezgésű lények, akik segítik az embereket ennek a 4 erénynek az elsajátításában, és másban is.

 

 

 

Szaloncukor

az édes íz az égiek ajándéka: A finomság emeli az ünnep hangulatát. Ez a modern kori szokás nem tartozik szorosan a hagyományos szimbólumokhoz, mégis elengedhetetlen része lett a karácsonyfa-díszítésnek. A szaloncukor azonban a magyar kultúrkör sajátossága, hisz ősét a fondantcukrot a francia hagyománykörből a 14. században vettük át, ám egyedül nálunk jellemző, hogy fát díszítünk vele.

 

 

 

 

 

Be Sociable, Share!

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *