Hungarian Folklore – Magyar Folklór

Magyar csipke és hímzés

A hímzés és a csipke a népművészet önálló életre kelt ága, mely az egyszerő praktikumból (a ruházat elemeinek összevarrásából) művészi kifejező eszközzé nemesült.

A népi hímzéseknek két nagy csoportját különböztethetjük meg.

  • Egyik a szűcshímzéseké, melyek alapanyaga a bőr vagy posztó. Mivel ezeket a cifrázott ruhadarabokat mesteremberek készítették, férfihímzésnek nevezzük.
  • Másik vonulata a vászonhímzés, mely a parasztasszonyok keze közül került ki, ezek alkotják a ruhaneműk, házi textíliák díszítményeit.

E két elkülönülő irányzatból a matyók himzése a kivétel, motívumkincsének eredete egyértelműen a szűcsmunkára vezethető vissza. Éppen ez adja a Mezőkövesd környéki hímzések erőteljes folthatását, szikrázó színeit.

A Matyó mintákat ösztönös művészek, íróasszonyok alkották. És íme egy jó kis csapat, akik újraélesztették a Matyó világot.

Matyó hímzés nagykövetei: Roziról és Borbáláról...
A Matyó hímzés színeiről…

 

 

 

kalocsaA Kalocsa környéki hímzések a XX. Század derekára váltak lenyűgözően színessé és formagazdaggá.  A fehér alapra álmodott rózsák, gyöngyvirágok, százszorszépek, szarkalábak, búzavirágok hátterét finom lyukhímzéssel töltötték ki. És ki tett a mai napokban valami merészet? Nem más mint Szabó Éva…

 

 

 

A csipkekészítés eredendően a nemesi udvarok művészete volt. A paraszti háztartásokban sokáig csak a csipkével rokon lyukhímzést, szálvagdalásos mintákat készítették. Hogy a varrott csipke a népi művészetben is teret nyert, egy kishunhalasi tanárnak, Dékáni Andrásnak köszönhető. A XX.század fordulóján Ő és segítője, Markovits Mária alkották meg a e sajátosan magyar csipkefajtát, melynek jellegzetességét a minták pókháló finomságú kitöltése adja. 1937-ben a párizsi világkiállításon a halasi csipke – legyőzve a nevezetes brüsszeli csipkét – nagydíjat nyert, így méltán sorolhatjuk a világ legszebb csipkéi közé.

Be Sociable, Share!

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *