Eau de Cologne / Kölnivíz

A legendárium szerint I. Nagy Lajos királyunk édesanyja, Erzsébet volt az, aki – feltehetőleg olasz orvosainak tanácsára – a visegrádi vár kertjében lévő rozmaringból, citrusfélékből és más növényekből alkoholos kivonatot készített köszvénye kezelésére. A gyógyító hatású kivonatnak híre ment a kor Európájában, amit aqua reginae Hungariae-nek, vagyis a magyar királynő vizének neveztek.

A legenda szerint a királynévíz hivatalosan először az akkori Magyarországon kívül 1370 környékén jelent meg, amikor V. Károly francia király vásárolt magának belőle.

Hazánkban gyorsan feledésbe merült az illatos, gyógyhatású folyadék, melynek receptjére az 1600-as években egy, a királynő által írt levélben találtak rá a franciák egy imakönyvben. Valamint az első értékes leírás Nicholas Culpeper gyógyszerészkönyve (1683) nyomán maradt az utókorra. Ezt követően a karthauzi szerzetesek kezdték el készíteni, akik 1792-ben egy kölni elöljáró fiának nászajándékba adtak egy üvegnyi “kölnivízet” (a recepttel együtt), aki ezután már saját maga készítette az illatos folyadékot, amit a megszálló franciák neveztek először kölnivíznek.

(Mátyás Szabolcs)

According to a chronicle it was Queen Erzsébet, the mother of the Hungarian king, Lajos Nagy I (1326 – 1382) who – presumably by the advice of her Italian doctors – had an alcoholic remedy made from rosemary, citrus and other plants from the garden of the Visegrád Castle to treat her gout. The medicinal remedy achieved a reputation in Europe and it was called aqua reginae Hungariae means the Hungarian Queen’s water.

The fragrant, medicinal liquid quickly sank into oblivion in our country, but in the 1600s the French found its recipe in a letter written by the Hungarian Queen which was hidden in a prayer-book.  Based on this recipe the Carthusian friars started to produce the liquid, and gave a bottle of “eau de cologne”(along with the recipe) to the son of the principal of Cologne as a wedding present. Later he produced the fragrant liquid, which was called eau de cologne for the first time by the French who invaded Cologne later.

Be Sociable, Share!

      1 comment for “Eau de Cologne / Kölnivíz

    1. Rien Éva
      December 4, 2015 at 12:22 pm

      Kedves Szabolcs – vagy Mátyás úr!
      Nagyon tetszik a szerkesztés, van viszont 1-2 kérdésem és javításom az évszámokkal kapcsolatban is. Kérem nézze meg. Üdv. R. Éva

      PS: ha érdekli, már meg van a német fordítás is. Ha letisztáztuk a évszámokat, szivesen elköldöm magának, hogy megjelenthesse ezen az oldalon.

      A legendárium szerint I. Nagy Lajos királyunk édesanyja, Erzsébet volt az, aki – feltehetőleg olasz orvosainak tanácsára – a visegrádi vár kertjében lévő rozmaringból, citrusfélékből és más növényekből alkoholos kivonatot készített köszvénye kezelésére. A gyógyító hatású kivonatnak híre ment a kor Európájában, amit aqua reginae Hungariae-nek, vagyis a magyar királynő vizének neveztek.
      A legenda szerint a királynévíz hivatalosan először az akkori Magyarországon kívül 1370 környékén jelent meg, amikor V. Károly francia király vásárolt magának belőle [szerintem egy király ezt az anyakirálynőtől legfeljebb ajándékba kapta].
      Hazánkban gyorsan feledésbe merült az illatos, gyógyhatású folyadék, melynek receptjére a 16. Században (nem a az 1600-as években, mert Isabella Jagiellonica akkor már nem élt) egy, a királynő által írt levélben találtak rá a franciák egy imakönyvben. Valamint az első értékes leírás Nicholas Culpeper gyógyszerészkönyve (1683) nyomán maradt az utókorra. Ezt követően a karthauzi szerzetesek kezdték el készíteni, akik 1792-ben? ( már amikor a kölni Farina család üzletét 1709-ben megalapította, már említik és árulták is a királynö vizét, legalább is úgy veszem ki a szövegböl. Késöbb viszont Carl Anton Farina tényleg a városnak az egyik elöljáríja volt. Ha 1792 kapták meg a receptet, akkor milyen néven került a forgalomba? Jó lenne megtudni.) egy kölni elöljáró fiának nászajándékba adtak egy üvegnyi “kölnivízet” (a recepttel együtt), aki ezután már saját maga készítette az illatos folyadékot, amit a megszálló franciák neveztek először kölnivíznek.
      Forrás: Seine Erben führte das gefestigte Unternehmen zu weiterem Erfolg und nahmen darüber hinaus am öffentlichen Leben der Stadt Köln regen Anteil. So war Carl Anton Farina (1770-1850) einer der 13 Mitglieder des Magistrats, der 1797 anstelle des alten Senats als Verwaltungsbehörde eingesetzt wurde und verwaltete dort die Abteilung der Hospitäler.
      – (Johann Ernst Burggraven M. D., Tractat von der Ungarischen Hauptschwachheit auch anderen Epidemischen gifftigen Fiebern, Franckfurt am Mayn 1640, + 4: Discours apologétique sur les vertus principales de l`eau de la reine de Hongrie, La Haye 1643)
      ….
      Auf Grund seiner Beliebtheit verbreitete sich Eau de Cologne schnell in französische und deutschen Salons, sowie an europäischen Königshäusern.

      Italienische Limette, Bergamotte, Neroli, Petitgrain, Orangen, Citronen, Pampelmuse, Cedrat waren die hauptsächlichen Ingredienzien. Um diese Inhaltstoffe zu kaufen, zu lagern oder selbst zu destillieren, bedurfte es mehr als des “Geheimnisses irgend eines Receptes von Mönchen, Einsiedlern oder sonstigen Märchengestalten”.
      Aber dem späteren Zeitgeist entsprechend brauchte man Legenden. Johann Maria Farina ist der einzige, der sich nicht auf eine nebulöse Herkunft seiner Composition bezog. Er hatte und er liebte seinen Duft. Seine ausführliche Korrespondenz in italienisch und französisch liest sich spannend wie ein Erlebnisroman.
      “1766 war eines jener Jahre, von denen es in Europas Geschichte nur sehr wenige gibt. Keine Kriege wurden angezettelt, doch es wurde viel gebaut – fast alles im reinsten Barock. Nicht einmal als Geburtsjahr eines großen Mannes steht das Jahr 1766 in den Schulbüchern. Typisch für diese ruhigen zwölf Monate: Der berühmteste Tote in Deutschland war Johann Maria Farina, der Erfinder der Eau de Cologne.”

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *