BARCELONA, SPANYOLORSZÁG 1992

A versenyeken 169 nemzet 9356 sportolója vett részt. Magyarország 217 sportolóval vett részt.

–       A birkózást kevésbé ismerők érthetően – azt tartják a legtöbbre, ha valaki minden ellenfelét tussal győzi le. A szakemberek viszont legalább ugyanilyen, ha nem nagyobb, elismeréssel adóznak annak, aki pontozással múlja felül vetélytársait, merthogy ez utóbbi versenyzőnek valamennyi mérkőzést végig kell küzdenie.

 

 

Szó ami szó: Repka Attila küzdött eleget Barcelonában. Sérült testrésszel amit fagyasztani kellett… Repka kozkáztatott, és villámgyors akcióval megnyerte a mérkőzést Dugucsijev ellen. Utánna körbetáncolta a szőnyeget, majd letérdelt, mint aki imához készül, és kikacsintott tomboló társaira: ” Gyerekek, ki mondta, hogy fáj valamim?”

–       16 Olimpia bajnok, 17 olimpiai aranyérem – ez volt a magyar birkózósport dicsőséges mérlege 1992 július 30-ig (Kozma István 2x nyert ötkarikás játékokon). A legnagyobbak közé ezen a napon beléphetett Farkas Péter is, hiszen döntőt vívott a lengyel Piotr Stepiennel. Az aranytalálkozó a vártnál is simább volt: a bohém természtű Farkas valósággal játszadozott riválisával, sőt olyan gálaműsort tartott a szőnyegen, hogy győzelme után egy régi s=ismerőse ölelgette a folyosón: Mihail Maiasvili. Érdekes módon, az üdvözlők boldogsága nagyobbnak látszott, mint Péteré, mert az immár olimpiai bajnok klasszis csak csendesen mosolygott maga elé… Igazából csak akkor nevette el magát, amikor felállt a dobogó tetejére.

–       Lehet-e majd a végén is ugrálni? – ez volt a kérdés az ugrás döntője előtt a Sant Jordi sportcsarnokban. Mert a felvonuló nyolc lány között ott lépdelt az apró Ónodi Henrietta is, akinek a szakemberek aranyéremesélyt adtak ezen a szeren. A Barcelona-i olimpia előtt néhány héttel töltötte be 18. életévét. Ehhez képest igazán remek eredményekkel érkezett a nyári játékokra a békéscsabai tornászcsillag, hiszen már a felnőttek között is nyert egy-egy Európa-bajnoki illetve világbajnoi címet.

–       1992. július 28-a rendkívül hosszú nap volt a poétikusan ifjú Kovács Antal számára, mivel még este 11-kor is dzsúdóznia kellett. Aligha bánta, tudni illik ebben a szokatlan időpontban rendezték a 95 kilós cselgáncsdöntőt… Fiatal korát meghazudtoló nyugalommal cselgáncsozott végig, ahogyan a korábbi mérkőzésein túljutott.

httpv://youtu.be/Jgxu4suIH90

–       És eljött Barcelona, a lehető legcsekélyebb kétségekkel. Mert ha valamire mérget lehetett venni, az Darnyi Tamás kettős győzelme volt a vegyesúszó számokban.
httpv://youtu.be/2fzSVefWnvA

400 m vegyes aranyérem. 200m vegyes-en Darnyi kivának újabb oldalát mutatta meg a világnak. Ötven méter után ötödikként fordult, száznál sem volt jobb harmadik -negyediknél… Tíz méterrel a cél előtt utolérte az előtte úszó amerikai Gregory Burgesst, valamitn Czene Attilát, majd a legvégén mindkettőjüket pazarul megelőzte.

–       Elmúlt négy év, és elkövetkezett az 1992. évi nyári olimpia első versenynapja. Nyitány – arannyal? Hát persze… 400 méteres női vegyesúszás. Olimpia bajnok: Egerszegi Krisztina (Magyarország). 100m hátúszás: minden szakértő azt mondta, hogy Egerszeginek csak az óra, illetve a világcsúcs az “ellenfele”… Bár a világrekord elmaradt, 100méteres női hátúszás: Olimpiai bajnok: Egerszegi Krisztina (Magyarország). És még nem volt vége a barcelonai Egerszegi-show-nak! Július utolsó napján szólították rajthoz a 200 méteres női hátúszás mezőnyét, helyesebben Egerszegi Krisztinát és a másik hetet. MErt attól a pillanatól kezdve, hogy a lányok megkezdték a versenyt, senkinek sem lehetett kétsége afelől, ki nyeri az aranyérmet. “Egér” féltávnál már két méter előnyt szerzett, s végül olyan fölénnyel győzött, hogy mindenki bámult: ilyen nincs… Hogyne lenne, ha Egerszegi színre lép… httpv://youtu.be/OAEEuW4sB3Y

–       Valami egészen csodálatos volt… Hat nap alatt kilenc barcelonai arany, és következett a vasárnap, ami tudvalevőleg ünnepnapnak számít. Így is készültünk rá, ezzel a reménnyel tekintettünk a Metallurgai vívócsarnokra. Az egyéni kardviadal nyolcas döntőjébe a három magyar versenyző közül csak egy jutott, finalista lett viszont mindhárom olasz vívó. Egy három ellen…, és ezt szó szerint kellett venni, mert a mi “egykénk” Szabó Bence sorra megmérkőzött az olaszokkal.

–       Amilyen káprázatos volt az első hét Barcelonában, olyan szorongató a második. Szabo Bence győzelme óta már öt nap telt el, és sehogysem akart megszületni a tizenegyedik arany, pedig már lezajlottak az 500 méteres döntők is a kajak-kenu versenyeken. Maradunk tíznél? Dehogy maradunk! A női kajaknégyesek mezőnyében ugyan a német válogatott vélte a legnagyobb esélyesnek a világ, ám Vajda Vilmos, a mgyarok szövetségi kapitánya már a döntők előtt azt nyilatkozta: a hölgyektől (Czigány Kinga, Dónusz Éva, Kőbán Rita, Mészáros Erika) ezúttal nagyon sokat lehet remélni… Gyerünk lányok akkor!!!

A magyar olimpiai aranyérmek története (1896-1992), Lukács László – Szepesi György

Be Sociable, Share!

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *