A MAGYAR FILMGYÁRTÁS SIKERE

1931. Szeptember 25-én a budapesti Royal moziban bemutatták az első Magyar hangosfilmet, a Kék bálványt. httpv://youtu.be/Eih1t0ibrnE

A film – Jávor Pál, a férfi főszereplő igyekezete ellenére – csúfos bukás volt, talán mert az amerikai környezetbe ültetett történet idegen volt a budapesti közönség számára.

Annál hangosabb siker övezte a Székely István rendezésében készült, két hónappal később bemutatott
Hyppolit, a lakáj című filmet.
httpv://youtu.be/LbY5Y07lPAg

A pesti néző a felkapaszkodott kispolgár és parvenu sznob felesége karakterében ismerős figurákat üdvözölhetett. A siker másik titka a kiváló színészi játékában, mindenekelőtt Kabos Gyula feledhetetlen alakításában rejlik, kinek viccei közül nem egy vált elkophatlan szállóigévé.

A MAGYAR FILMGYÁRTÁS SIKERE

Az 1901-ig visszatekintő magyar filmgyártásnak gazdag múltja és hagyományai vannak. A némafilm korszakában, az 1910-es években a hazai filmkészítés a világ egyik vezető filmművészetté vált, a gyártott filmek száma, művészi és technikai színvonalát tekintve egyaránt az élvonalhoz tartozott.

Ennek a világkornak egy csapásra véget vetett Trianon, az 1920-as években úgyszólván nem létezett Magyar filmgyártás. Nem csupán a technikai és anyagi feltételek hiányoztak, de a személyiek is. A film nagyjai, színészek, rendezők, más szakemberek Ausztriába, Németországba, vagy még inkább Amerikába emigráltak.

A főként budapesti és nagyvárosi mozilátogató közönség azonban igényelte a szórakoztató Magyar filmet.

A Magyar filmgyártás újjászületése már a hangosfilm korszakára, az 1930-as évekre esett. A korábban emigrált szakemberek egy része hazatért a kint szerzett tapasztalataival, mint a Hyppolit, a lakáj rendezője, Székely István is feleségével, Ágai Irénnel, és az évtized végéig – újabb emigrációjukig – itthon kamatoztatták szakmai tudásukat.

Rangos színházi múlttal rendelkező színészek vállalták a kiváló forgatókönyvírók által rájuk írt szerepek megformálását, de az operatőrök, a hangmérnökök is a kor technikai színvonalának csúcsán álltak.

 

Kabos Gyula, a legnagyobb Magyar nevetettő mellett olzan karakterszínészek jellemzik a kort, mint Jávor Pál, Ráday Imre, Rajnay Gábor, Góyon Gyula, Páger Antal, Karády Katalin, Tolnay Klári, Turai Ida, Dajka Margit, hogy csak néhány nevet említsünk a kor sztárjai közül.

 

A Magyar film azonban mindezek ellenére meg sem közelítette a két évtizeddel korábbi önmagát. A filmek többsége ugyan jó színvonalú filmvígjáték volt, de amelyek rózsaszín állomvilágot varázsolva a néző elé messze elszakadtak a létező Magyar társadalmi valóságtól, és nem feltárni, hanem leleplezni voltak hivatottak a valós problémákat…

A mi 20. századunk – Magyarország képes albuma – Pannon-Literatúra Kft

Be Sociable, Share!

    Leave a Reply

    Your email address will not be published. Required fields are marked *